Ugrás a fő tartalomra

Sajtos és csokis-rumos muffin

A hétvégén beszabadultam a konyhába egy kis sütemény készítésre. Úgyhogy alább olvashatjátok tapasztalataimat.


Kezdem a sajtossal:
Hozzávalók:
18 dkg liszt
1 ek. cukor
1 cs. (13 gr-os Váncza)sütőpor
1 tk. só
40 dkg durvára reszelt sajt én: elég nagy mennyiségnek találtam, úgyhogy nagyjából 150grammot (egy bögre) reszeltem
2,5 dl tej
1 kisebb tojás
5 dkg olvasztott vaj



A száraz összevalókat és a tejet, tojást, vajat külön tálban összekevertem, majd összeöntöttem. Így egy sűrű masszát kaptam. Ha hígnak találjuk, akkor lehet egy kis liszttel javítani az állagán. Majd a kikent, vagy a papírral bélelt muffin-formákba adagolom.
A recept 25 percet ír 180°C-on sütési időnek, de nekem ennyi idő alatt nem sült meg, még kellett rá minimum 5 perc. A tetejének színéről mindenki látja, hogy megsült-e.
A receptet itt találtam: http://piszke.blogspot.com/2010/03/sajtos-muffin.html


Csokis-rumos muffin
Hozzávalók:
15dkg vaj én: 13dkg-ot
15dkg cukor
15dkg liszt
2 tojás
2 teáskanál sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
80g tört csoki lehet 100 gramm is
Másfél evőkanál rumaroma


A csokis-rumos muffin elkészítéséhez az alap muffin-tésztát használtam kevesebb vajjal, mert nekem úgy túl olajos.
A rumaromát a narancslé, vagy a kandírozott narancs helyett raktam bele, hogy a csokis ízt kísérje valami más is.
Szokásosan a száraz és a folyékony hozzávalókat külön kikeverjük, majd összeöntjük. A rumaromát ezután adtam hozzá, hogy a kész tésztán teszteljem a mennyiséget (vagyis érzésre beleöntöttem valamennyit).
A muffinokat 180°C-on 20-25 percig kell sütni, légkeveréses sütőben 165°C-on.


Mind a két fajta igen finom volt, legalábbis hamar elfogytak. :) A sajtos egy kis teával, joghurttal ízletes reggeli vagy vacsora lehet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Herz szalámi receptek

Azt hiszem, szalámival el vagyunk látva a közeljövőben. A trnd projektnek hála 10 csomag Herz Classic szalámit és egy rúd 400g-os szalámit kaptam tesztelésre. A nagy részét már szétosztottam a kollégáim között, hadd egyenek ők is egy jót. Remélem, jövőhéten jobb idő lesz, mint a mai nap (bőrig áztam a munkába menet), mert piknikeznénk egy nagyot a Labor Café-val. Nincs kellemesebb egy jó társaságban falatozni. Külön örültem, hogy a csomaghoz 1-2 receptet is mellékeltek. Az alábbi fel is keltette a figyelmemet: Herz Burger 35g Herz téliszalámi 1 db csemege uborka (5-8 cm) 1 ev. majonéz 30g vörös cheddar sajt ízlés szerint galambsaláta 1 tk. szezámolaj 1 ek. sajtszósz (kéz vagy házi) 1 db magos pogácsa A szalámi szeleteket felcsíkozzuk. Az uborkát felvágjuk juliennre (kis kockák), majd összekeverjük a szezámolajjal és a szalámi csíkokkal. Lereszeljük a cheddar sajtot, felmelegítjük a sajtszószt. Majd összeállítjuk a burgert. A félbevágott magos pogács

Játék az egész, vagy sem?!

Még jóval a gyermekvállalás előtt állok, de mint "nagy" játékos, már kialakult bennem egy kép a "gyerekek vs. konzol" témával kapcsolatban. Ez alatt nem csak a számítógépes játékokat értem, hanem például a televeziós finomságokat is. Tele van bugyuta sorozatokkal és mesékkel, melyet porontyunk tátott szájjal figyel. A tudósok kimutatták, hogy egy fejlődő agy számára káros az állandósult üresjárat. Ezt előidézheti pár óra internetezés, játék a Battlefield-del (lövöldözős katonai játék - reflexivitást fejleszti, de hogy mennyi 2x2, arra biztos nem ad választ) vagy pár óra Való Világ show, miközben nem használjuk agyunkat. Mi történik miközben félresöpörjük a gondolatokat? Nem mélyülnek tovább az agy fehérállományának barázdái, nem képződnek új pályák. A fehérállományban találhatóak a velőshüvellyel körülvett axonok (együttese az idegrost) melyek vezetik az ingerületet.  Ezáltal jelentős szerepe van az agyunk információfeldolgozásának sebességében. Korai gyer

Gerald Durrell - Madarak, vadak, rokonok

Mikor kezembe vettem a kötetet, fogalmam sem volt, hogy mibe csöppenek bele. Az íróról még nem is hallottam (elég szégyenletes, Miskolcon még mellszobra is van).  Így kétes érzésekkel kezdtem bele az olvasásba, teljesen fölöslegesen. Már az első pár oldalban lekötött, magához láncolt a kalandregény. De hát ki ne szeretne bele egy olyan műbe, ami a mesés Korfu szigetén játszódik!? Szerintem Gerald Durrell bácsi is így volt ezzel. A történettel nem sokat foglalkozott, saját gyerekkorát vetette papírra öniróniával és önfeledt humorral. Mindemellett nem rejtette véka alá világmegváltó gyermeki gondolatait. " Theodore felhorkantott nevettében.  – Csakhogy a csigák nem ülnek ám a tojásaikon – magyarázta. – Elássák őket a nedves földbe, és ott hagyják.  – A legjobb módja a családi életnek – mondta a mama váratlanul, de mélységes meggyőződéssel. – Bárcsak én is eláshatnálak benneteket a nedves földbe, és ott hagyhatnálak." " Meg fogja látni, hogy a nősténynek komplex szer