Ugrás a fő tartalomra

Shan Sa - A gójátékos



Nem tudom, hogy miért erről a történetről akarok most írni. Lehet csak azért, mert a polcomon csücsül és olyan nyugodt, megható a borítója. A kép láttán mindenki valami reménytelen szerelemtől ittas történtre gondol, s mégsem az. Két világ között táncol, melyet csak a vágy és egy több ezer éves játék, a gó köti össze. 

"A gó a hazugság játéka. Illúziókkal kerítjük be az ellenfelet az egyetlen igazság, a halál kedvéért."

A háborúval átszőtt történetünk középpontjában egy japán katona és egy kínai diáklány áll. A két ismeretlen mindennap egy gójátszma erejéig olvadnak egymásba. Semmit se kérdeznek egymásról. A gójátékosokat nem érdekli a múlt, a jelen, és a jövő, vagy hogy háború van a fejük fölött. Egy cél vezérel mindenkit, a nyerés. Különben, csak a szégyen marad.

"A halál és a szégyen közül habozás nélkül a halált válaszd!"

A fiú, japán mivolta ellenére, mégis ezt a mondatot kapta útravalóul a besorozás előtt. E parancs, e tanács keresztülkísér az egész művön, mígnem a két idegen békét lel a halálban.

Az írónő szinte már versbe foglalta rövid, tömör regényét. Gyönyörűen játszik a szavakkal, allegóriákkal. Beszél a háború nyomoráról, a nők viszonyáról a társadalomban, a változó Kínáról, de egyik sem kap nagyobb hangsúlyt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gerald Durrell - Madarak, vadak, rokonok

Mikor kezembe vettem a kötetet, fogalmam sem volt, hogy mibe csöppenek bele. Az íróról még nem is hallottam (elég szégyenletes, Miskolcon még mellszobra is van).  Így kétes érzésekkel kezdtem bele az olvasásba, teljesen fölöslegesen. Már az első pár oldalban lekötött, magához láncolt a kalandregény. De hát ki ne szeretne bele egy olyan műbe, ami a mesés Korfu szigetén játszódik!? Szerintem Gerald Durrell bácsi is így volt ezzel. A történettel nem sokat foglalkozott, saját gyerekkorát vetette papírra öniróniával és önfeledt humorral. Mindemellett nem rejtette véka alá világmegváltó gyermeki gondolatait. " Theodore felhorkantott nevettében.  – Csakhogy a csigák nem ülnek ám a tojásaikon – magyarázta. – Elássák őket a nedves földbe, és ott hagyják.  – A legjobb módja a családi életnek – mondta a mama váratlanul, de mélységes meggyőződéssel. – Bárcsak én is eláshatnálak benneteket a nedves földbe, és ott hagyhatnálak." " Meg fogja látni, hogy a nősténynek komplex szer...

Hanami

Egy kis csajos estet tartottunk Ayame-vel, szerintem nagyon jól sikerült. ^^ Szokásomhoz híven késtem, persze pontos lettem volna, ha nem szenvedtem volna el a BKV szokásos lassúságát. Mi az, hogy az ellenkező vonalban 4 járat is elment, míg az uticélom távlatában egyet sem látni? Na, végre odaértem, s már egyből is siethettem tovább, Ayame elcipelt a Sakurazaka-ba.(Még életemben nem voltam ott, pedig lassan már két éve a Kálvin tér közelében élek.) Nem is én lennék, ha nem néztem volna ki valamit. Úgyhogy begyűjtöttem egy evőpálcikát és egy Ramune-t(bosszúságomra Ayame nem hagyta, hogy kifizessem). Az italt este a Duna parton, egy padon elszürcsölgettük (mire találtunk egy szabad helyet, elértünk a Lágymányosi hídhoz). Lehet, hogy nem kellett volna, mert iszonyatos wc-zési vágy tört ránk. Szerintem hülyének néztek a villamoson és a megállóban, mert állandóan ugráltam, de ez van...ha még az ember iszik a 2 adag tea után. A vásárlás után a végső uticálunk felé "száguldottunk",...

Kusudama, vagyis gyönyörű függődísz hajtogatása

Kusudama végtelen számú varriációja szemet és lelket gyönyörködtető nem csak gyerekek, hanem felnőttek számára is. Erre egy kis bizonyíték:   http://www.flickr.com/groups/kusudama/ 3 kusudama origami könyv: http://www.megaupload.com/?d=O024BR87