Ugrás a fő tartalomra

Játék az egész, vagy sem?!


Még jóval a gyermekvállalás előtt állok, de mint "nagy" játékos, már kialakult bennem egy kép a "gyerekek vs. konzol" témával kapcsolatban. Ez alatt nem csak a számítógépes játékokat értem, hanem például a televeziós finomságokat is. Tele van bugyuta sorozatokkal és mesékkel, melyet porontyunk tátott szájjal figyel.


A tudósok kimutatták, hogy egy fejlődő agy számára káros az állandósult üresjárat. Ezt előidézheti pár óra internetezés, játék a Battlefield-del (lövöldözős katonai játék - reflexivitást fejleszti, de hogy mennyi 2x2, arra biztos nem ad választ) vagy pár óra Való Világ show, miközben nem használjuk agyunkat.




Mi történik miközben félresöpörjük a gondolatokat?
Nem mélyülnek tovább az agy fehérállományának barázdái, nem képződnek új pályák. A fehérállományban találhatóak a velőshüvellyel körülvett axonok (együttese az idegrost) melyek vezetik az ingerületet.  Ezáltal jelentős szerepe van az agyunk információfeldolgozásának sebességében.
Korai gyermekkorban a szürkeállomány fejlődese is a legaktívabb. Ezért szívnak magukba annyi tudást a párévesek. Ráadásul már kimutatták, hogy a szürkeállomány sürűsége kapcsolatban áll a nyelvérzékkel, memóriával és a koncentrációval. Persze később is tornázhatjuk agyunkat, de lássuk be, egyre nehezebb.




Mint minden másnak, a vidójátékoknak, a televíziós műsoroknak is van pozitív oldala. Számos oktató filmet, logikai játékokat találhatunk. Ilyen például a Mindentudás Egyeteme, Varázslatos Emberi Test vagy a Your Shape: Fitness Evolved (Xbox360 és Kinect szükséges).


Kiskoromban az ilyen programokkal játszva megtanultam számolni, megtanultam az emberi test részeit. Még azt is tudtam, hogy hány csontból áll az emberi test. Még mai fejjel is szívesen játszok oktató játékokkal. A Nintendo játékadatbázisában bőven válogathatok a nyelv -, rajzoktató stb. programok között. Az egyik leghíresebb ilyen program a Dr. Kawashima's Brain Training How old is Your Brain? A program a különféle feladványokkal megdolgoztatja agyunk minden területét, ezáltal újra formába hozhatjuk mentális képességeinket.




Ezek a programok főleg az emberi tudásanyag bővítésére valók, úgyhogy nem szabad megfeledkeznünk a kreativitásunkról, az emberi alkotóképességről. Ezek fejlesztésére a legoptimálabb a hagyományos játékok, mint pl. Lego, origami, makettezés, puzzle. Hajtogatni még nem tudunk számítógépen (rendkívül fejleszti a térlátást), úgyhogy nem lehet mindent helyettesesíteni a technikával.


Összegezve nem vagyok ellene a technika által nyújtott lehetőségeknek, de csakis szülői felügyelet mellett, mert a pro-k mellett ott a krontra is. 
S néha küldjük ki játszani gyermekünket a játszótérre. Az egészséges fejlődéshez friss levegő is kell, nem csak a sok-sok könyv.

Ez a bejegyzés a TeszVesz blogger versenyén indul:
www.teszvesz.hu/bloggerverseny
Jelentkezz Te is!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gerald Durrell - Madarak, vadak, rokonok

Mikor kezembe vettem a kötetet, fogalmam sem volt, hogy mibe csöppenek bele. Az íróról még nem is hallottam (elég szégyenletes, Miskolcon még mellszobra is van).  Így kétes érzésekkel kezdtem bele az olvasásba, teljesen fölöslegesen. Már az első pár oldalban lekötött, magához láncolt a kalandregény. De hát ki ne szeretne bele egy olyan műbe, ami a mesés Korfu szigetén játszódik!? Szerintem Gerald Durrell bácsi is így volt ezzel. A történettel nem sokat foglalkozott, saját gyerekkorát vetette papírra öniróniával és önfeledt humorral. Mindemellett nem rejtette véka alá világmegváltó gyermeki gondolatait. " Theodore felhorkantott nevettében.  – Csakhogy a csigák nem ülnek ám a tojásaikon – magyarázta. – Elássák őket a nedves földbe, és ott hagyják.  – A legjobb módja a családi életnek – mondta a mama váratlanul, de mélységes meggyőződéssel. – Bárcsak én is eláshatnálak benneteket a nedves földbe, és ott hagyhatnálak." " Meg fogja látni, hogy a nősténynek komplex szer...

Hanami

Egy kis csajos estet tartottunk Ayame-vel, szerintem nagyon jól sikerült. ^^ Szokásomhoz híven késtem, persze pontos lettem volna, ha nem szenvedtem volna el a BKV szokásos lassúságát. Mi az, hogy az ellenkező vonalban 4 járat is elment, míg az uticélom távlatában egyet sem látni? Na, végre odaértem, s már egyből is siethettem tovább, Ayame elcipelt a Sakurazaka-ba.(Még életemben nem voltam ott, pedig lassan már két éve a Kálvin tér közelében élek.) Nem is én lennék, ha nem néztem volna ki valamit. Úgyhogy begyűjtöttem egy evőpálcikát és egy Ramune-t(bosszúságomra Ayame nem hagyta, hogy kifizessem). Az italt este a Duna parton, egy padon elszürcsölgettük (mire találtunk egy szabad helyet, elértünk a Lágymányosi hídhoz). Lehet, hogy nem kellett volna, mert iszonyatos wc-zési vágy tört ránk. Szerintem hülyének néztek a villamoson és a megállóban, mert állandóan ugráltam, de ez van...ha még az ember iszik a 2 adag tea után. A vásárlás után a végső uticálunk felé "száguldottunk",...

Kusudama, vagyis gyönyörű függődísz hajtogatása

Kusudama végtelen számú varriációja szemet és lelket gyönyörködtető nem csak gyerekek, hanem felnőttek számára is. Erre egy kis bizonyíték:   http://www.flickr.com/groups/kusudama/ 3 kusudama origami könyv: http://www.megaupload.com/?d=O024BR87