Shan Sa - A gójátékos

Nem tudom, hogy miért erről a történetről akarok most írni. Lehet csak azért, mert a polcomon csücsül és olyan nyugodt, megható a borítója. A kép láttán mindenki valami reménytelen szerelemtől ittas történtre gondol, s mégsem az. Két világ között táncol, melyet csak a vágy és egy több ezer éves játék, a gó köti össze. 

"A gó a hazugság játéka. Illúziókkal kerítjük be az ellenfelet az egyetlen igazság, a halál kedvéért."

A háborúval átszőtt történetünk középpontjában egy japán katona és egy kínai diáklány áll. A két ismeretlen mindennap egy gójátszma erejéig olvadnak egymásba. Semmit se kérdeznek egymásról. A gójátékosokat nem érdekli a múlt, a jelen, és a jövő, vagy hogy háború van a fejük fölött. Egy cél vezérel mindenkit, a nyerés. Különben, csak a szégyen marad.

"A halál és a szégyen közül habozás nélkül a halált válaszd!"

A fiú, japán mivolta ellenére, mégis ezt a mondatot kapta útravalóul a besorozás előtt. E parancs, e tanács keresztülkísér az egész művön, mígnem a két idegen békét lel a halálban.

Az írónő szinte már versbe foglalta rövid, tömör regényét. Gyönyörűen játszik a szavakkal, allegóriákkal. Beszél a háború nyomoráról, a nők viszonyáról a társadalomban, a változó Kínáról, de egyik sem kap nagyobb hangsúlyt.