nah, írhatnékom támadt:
Mostanában egyre jobban beletemetkezem a fórumokba, és a "jó filmek találása"-ba.
Szocializálódni járok, elkezdtem mozogni valamit (eddig itthon, megy gyalog járok a suliba).
Szóval élem az életem, de azért, nem annyira pergősen, mint a gimiben.
Tegnap este biciklizek öcsémmel, erre bámulok egy nem rég nyílt beülős pub-ot, s rám köszönnek.
"Szia Magdi!" Hát anyám....majd elütöttem az ex-osztályfőnökömet, sőt kikerülve, majdnem elgázoltam 3 embert....hozom a formám. Emlékszem, anno nekimentem biciklivel egy nőnek, aki később biciklitúrán az egyik csoportvezető volt. Nem tehetek róla, mondom én... Ő akart fordulni, én csak egyenesen mentem, a szokásos bicikliző sebességemmel, mit sajna az egyetem lehervasztott. Hol vannak a szép bicikliizmaim??? Olyan hamar eltűntek....visszahozni meg, hajráá magamnak, nah ezért is járok itthon esténként városnézésre a biciklimmel és majd talán Pesten a barátnőimmel jógázni.
Jujj, Asia center fan lettem ^^ Múlthéten voltam először a barátnőmmel, persze sikerült parádézni, mint minden új helyen. Barbarával nagy nyugodtan bemegyünk a liftbe, persze nem olvassuk el a papírt, mi a lift-ajtóra van ragasztva. Beszállunk nagy nyugodtam, becsukódik mögöttünk az ajtó. Megnyomjuk a gombot. Se fel, se le, ajtó nem nyílik. Poénből elsikítom magam. Erre mellettem bepánikolnak, hogy hülyének néznek minket. Végre nyílik az ajtó. Úgy sétálok ki mintha, még soha nem mulattam volna jobban. Persze most jön a nap fénypontja: Megástam a sírom, elvéreztem, meghaltam. A liftnél lévő boltból egy kawaii-nál még cukibb és sármosabb gyerek néz ki. Persze röhögök, mire ő is röhög az üzletben.
Ezen a héten is voltam, és mit ad az ég? Megint ott van álmaim lovagja. Szintén megástam a sírom, elvéreztem és meghaltam. Eldöntöttem, hogy megkörnyékezem azt a kawaii kölököt, ha leszakad az ég, akkor is. Úgyhogy következőleg, már vásárolni is fogok az üzletbe, nem csak, megkérdezni, hogy folyékony szappant találok e.
Nah most ennyire sikeredett, ez a kis szösszenet ^^
Mostanában egyre jobban beletemetkezem a fórumokba, és a "jó filmek találása"-ba.
Szocializálódni járok, elkezdtem mozogni valamit (eddig itthon, megy gyalog járok a suliba).
Szóval élem az életem, de azért, nem annyira pergősen, mint a gimiben.
Tegnap este biciklizek öcsémmel, erre bámulok egy nem rég nyílt beülős pub-ot, s rám köszönnek.
"Szia Magdi!" Hát anyám....majd elütöttem az ex-osztályfőnökömet, sőt kikerülve, majdnem elgázoltam 3 embert....hozom a formám. Emlékszem, anno nekimentem biciklivel egy nőnek, aki később biciklitúrán az egyik csoportvezető volt. Nem tehetek róla, mondom én... Ő akart fordulni, én csak egyenesen mentem, a szokásos bicikliző sebességemmel, mit sajna az egyetem lehervasztott. Hol vannak a szép bicikliizmaim??? Olyan hamar eltűntek....visszahozni meg, hajráá magamnak, nah ezért is járok itthon esténként városnézésre a biciklimmel és majd talán Pesten a barátnőimmel jógázni.
Jujj, Asia center fan lettem ^^ Múlthéten voltam először a barátnőmmel, persze sikerült parádézni, mint minden új helyen. Barbarával nagy nyugodtan bemegyünk a liftbe, persze nem olvassuk el a papírt, mi a lift-ajtóra van ragasztva. Beszállunk nagy nyugodtam, becsukódik mögöttünk az ajtó. Megnyomjuk a gombot. Se fel, se le, ajtó nem nyílik. Poénből elsikítom magam. Erre mellettem bepánikolnak, hogy hülyének néznek minket. Végre nyílik az ajtó. Úgy sétálok ki mintha, még soha nem mulattam volna jobban. Persze most jön a nap fénypontja: Megástam a sírom, elvéreztem, meghaltam. A liftnél lévő boltból egy kawaii-nál még cukibb és sármosabb gyerek néz ki. Persze röhögök, mire ő is röhög az üzletben.
Ezen a héten is voltam, és mit ad az ég? Megint ott van álmaim lovagja. Szintén megástam a sírom, elvéreztem és meghaltam. Eldöntöttem, hogy megkörnyékezem azt a kawaii kölököt, ha leszakad az ég, akkor is. Úgyhogy következőleg, már vásárolni is fogok az üzletbe, nem csak, megkérdezni, hogy folyékony szappant találok e.
Nah most ennyire sikeredett, ez a kis szösszenet ^^
Megjegyzések