Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2008
Egy fárasztó nap után: A merengőhöz Laurának Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magá
Mindennek előtt az alvás, ha e időpazarló tevékenység miatt is lekésem az órát. Legalább pihent vagyok :D még több hülyeség tudja elhagyni a számat. Az emaileket nem olvassuk, semmiről se tudok :D de itt van a mák, a szerencse, mi néha mellettem tanyázik. Megtudom utolsó percben, hogy lehet szinházba, méghozzá 1400 egységű forintét a Figaró házasságát a vígszínházban megtekinteni. Több mint szerencse! Bár ilyen könnyen el tudnám végezni ezt a a kart.